Közösségi Kertrendezés

Közösségi Kertrendezés

– avagy: Na ilyen a Wekerletelep!

Gyönyörű kis házunk szuper kertje bizony igencsak elvadult az utóbbi pár hónapban, amióta kiköltöztek a korábbi bérlők. A Wekerlén szinte mindenhol megtalálható ostorfák kezdték átvenni a teret, kombinálva a derékig érő gazokkal és a járdarepedésekben kinővő gyomokkal. Látszott, hogy itt bizony sürgősen tenni kell valamit, mire meg szeretnénk nyitni.
Elsőre azért ijesztőnek tűnt a dolog, egyedül, vagy akár családilag megbirkózni a helyzettel.  Aztán gondoltunk egy nagyot: csináljuk meg közösen, egy közösségi kertrendezés keretben azokkal, akik a barátaink, és/vagy szeretnének majd ide járni, és/vagy csak szeretnek kertészkedni… A gondolatot felhívás követte. Meghirdettük a Facebook oldalunkon, hogy szükségünk lesz segítségre, cserébe adunk egy ebédet, és aggódva vártuk, hogy mi lesz a dologból… És míg a Facebook-esemény résztvevői száma nem nőtt látványosan, mégis jöttek infók néhány embertől. Volt, aki jelezte, hogy bár szeretne jönni, nem ér rá akkor, volt, aki azt mondta, ekkor vagy akkor tud benézni, ennyi és ennyi időre csak, de jön. Volt, aki csak azt kérdezte, hogy milyen szerszámot hozzon.
Mi készültünk azért, vettünk egy csomó paradicsomot, paprikát, hagymát. Fel is szabdaltuk őket reggel, és mindent áthordtunk az irodához, a szerszámokkal, kesztyűkkel, elültetendő növényekkel, stb. együtt.

A Segítők:

Amikor eljött a reggel 10 óra, és átértünk mi is a házhoz, volt, aki már ott várt minket: Annamari, aki végig az egyik leglelkesebb segítő volt! Hogy ő miért jött? Szeret kertészkedni, és megkedvelt minket. Bár ő az irodát nem valószínű, hogy fogja használni, de ráért és volt kedve segíteni… Sőt, mi több, azon felül, hogy seperc alatt kigyomlálta a derékig érő gazt, szakértő szemmel pikk-pakk rendbe tette a hátsókert kerítése melletti kertsávot is, és megígérte, hogy tavasszal hoz nekünk beültetendő virágokat. Még azért is úgy kellett néha megállítani, hogy igyon vagy egyen egy keveset!

Jött Bence is, aki három egészen kiskorú gyermek mellett már alig várja, hogy megnyíljon az iroda, és nyugalomban tudjon dolgozni. Nem, nem menekülés ez, hanem jogos vágy: sem gyermeknek, sem szülőnek nem egészséges az, ha minden nap otthonról dolgozik az ember, és a gyermek pedig csak azt látja, hogy fizikailag ott van a szülő, de mégsem vele foglalkozik. (Erről később majd hozunk nektek egy szakértői véleményt is!) Bence a kezdetektől segített minket építész szakértelmével, ötleteivel, civil tevékenységben jártas múltjával, hogy tető alá kerülhessen végre ez a project. Most sem tagadta meg önmagát, az ostorfák ágainak nagy többsége az ő kezei között végezte.

Ott volt még Szabina is, akinek én is évek óta besegítek az ő munkájában, a Pihiszuszi utazási irodában és teljesen természetesnek érezte, hogy – bár a gyomlálás mostanában nem tartozott a fő tevékenységei közé – de végignyomja velünk ezt a napot. Amikor már a háta/dereka kevésbé értékelte ezt az ötletet, akkor bizony leheveredett és fekve folytatta tovább…

Ebéd előtt nem sokkal megérkezett Detti és Miki is, kedves barátaink, azzal a felkiáltással, hogy úgy hallották, itt ebédet kap, aki dolgozik. Azért szó se róla, meg is dolgoztak ők is a betevő falatokért, nem kímélték a gyomokat és a lelógó lilaakác ágakat sem.
Végül, természetesen nem feledkezhetek meg a Férjemről sem, akiben persze fel sem merült, hogy ne venné ki a részét a melóból. Hozta-vitte, ami még kellett a két ház között, és közben becsülettel hordta a levágott növényeket a komposztba ill. a zsákba.

Étel is volt!

Végül a lecsó is elkészült (Annamari amikor nem gyomlált épp, persze beállt kavargatni is), jóízűen megettük a frissen felavatott, éppen elkészült asztalnál. Közben rábeszéltek a többiek, hogy ne is fáradozzak az asztal lábainak teljes lecsiszolásával majd lefestésével, mert sokkal jobban néz ki így kopottan, szóval a design-ba is besegítettek… A kávégépet is kipróbáltuk, mindenki meg volt vele elégedve, maradhatott…

Így telt nálunk a szép, napos, szombati közösségi kertrendezés. Heten, mint a gonoszok, rendberaktuk a kertet néhány óra alatt! Mert ez is a Wekerletelep! Aki sajnálja, hogy nem tudott jönni, ne aggódjon: a kertben a növények nőni szoktak, szóval biztosan lesz még rá alkalom máskor is! Sőt, tavaszra nagyratörő terveim vannak a kerttel kapcsolatban, de erről majd később. Addig pihenjetek rá!

Debreceni Zsuzsa

 

Wintop Kft.
Budapest, 1192 Csaba köz 3.
Adószám: 3779922-2-43
Cégjegyzékszám: 01-09-903876

email: info@weki.hu
telefon: 06/30-207-5576

az oldalt tervezte és programozta: Szabó Gergő

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!